Igen, mert tulajdonképpen az egyházzal nagyon sokáig volt kapcsolatom, mégse találtam vagy értettem meg Isten szeretetét és Jézus Krisztus tettét. Ez nagyon érdekes dolog, mert én Katolikus egyházba jártam, tehát keresztelés, elsőáldozás és bérmálás is megtörtént. Rengeteg tanulás és vizsga persze, sőt akár bukás is.
Amit soha nem értettem, gyerekként, hogy hogyan lehet azt mondani a szüleid szeretnek és tiszteld őket. Miközben az, hogy én most írok az angyaloknak köszönhettem, mert valahogy megvédtek engem.
Az alkalmazkodás, a szeretett elég ismeretlen dolog volt a életembe. Én imádtam és a mindenem volt, írhatom bálványom és Istennőm a nővérem, de tényleg ha ő boldog volt én is ha ő nem én se. és megtettem mindent, hogy boldog legyen.
Felkellet volna tűnni, hogy amikor elszöktem, mert azt hitem hogy ők nem lehetnek a családom, ez egyrészt azért is volt, mert bármelyik nagyszülőnél voltunk én voltam a fekete bárány, ő meg a család fénye, a jó és ügyes, valóban tönkre lehet tenni így egy gyerek lelkét. Mindig azt mondták senkire se hasonlítok, tehát mikor eltűntem nem is sírt nem is aggódott értem.
Igaz ő még is gyengébb volt mint én, erre büszkének kellett volna lennem de nem voltam, mert imádtam.
Valahogy így, ha boldog minden rendbe, ha nem akkor tegyünk meg mindent hogy boldog legyen.
Azért fontos ez, mert én egészen a megtérésemig, akartam ezt a kapcsolatot, több mint 30 évesen értettem meg, soha nem leszünk olyan testvérek mint ahogy azt én szeretném. Fájt és sírtam, mert akartam, de tudtam Isten azt akarja lépjek tovább, mert míg ő boldog addig én nem.
Azt tudom írni, minél hamarabb elfogadjuk a múltat, annál hamarabb építkezhetünk, mert akkor a jelenbe élünk, de ez nagyon nehéz, szerintem sok ember vagy a múltba él vagy a jövőbe, tehát nem boldog mert vagy a múltján rágódik mit rontott el, vagy ki bántotta meg, és a legrosszabb, ha rá jössz, hogy az az ember, aki miatt boldogtalan vagy, az boldogan él. A jövőbe élés a félelem, mi lesz hogy lesz. Ez sem könnyű, mert nem veszed észre a mindennapi csodát az életedbe.
Igen nekem Isten ebben is segített, elfogadni a múltat és nem félni a jövőtől.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: